Ide írhatod a honlap főcímét, ami legfeljebb 75 karakter lehet!

Ide írhatod maximum 250 karakter hosszúságban a honlap leírását ill. szlogenjét. A leírás fontos a weboldal látogatottá tételében, ezért érdemes jól megszövegezni.

1973-ban építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása végett. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be.

A tónak mára kialakult az ökológiája, madárrezervátum is működik benne. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO Világörökség része.[1]

Turizmus[szerkesztés]

A tó feltöltése után magyar turisták kezdték látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. A tó környékén megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A part mentén hat szabadstrandTiszafüreden pedig termálfürdők kínálnak fürdési lehetőséget. Abádszalók környékén a vízi sportok széles skálája gyakorolható, beleértve motoros vízi sportokat is. A horgászat a szabályok betartása mellett engedélyezett.[1]

A Tisza-tó vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A Tisza-tavi madárrezervátum védett terület, csak vezetővel látogatható.[1]

2012-ben nyílt meg Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum, mely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. A látogatóközpont 2600 m²-es főépülete többek között kiállításoknak, rendezvényeknek ad otthont, de kilátó is található itt. A 735 000 liter össztérfogatú akváriumrendszer a legnagyobb édesvízű akvárium Európában. A főépületet 7 hektáros szabadidőpark veszi körül állatbemutatókkal és játszóterekkel; skanzenje a 19. századi életmódot mutatja be. Az ökocentrum kikötőjéből vízitúrák és kishajós kirándulások indulnak.[2]

Nevének eredete[szerkesztés]

A Tisza nevét az ókorban Pariszosz: Παρισος (Sztrabón), Pathissus (Plinius), Parthiscus (Ammianus Marcellinus) stb. alakban rögzítették. A maihoz hasonló rövidebb névalak, pl. Tigasz: Τιγας (Priszkosz rétor), Tisia(Iordanes), Tisszosz: Τισσος (Theophülaktosz Szimokattész) a népvándorlás korában (i. sz. 5. század) jelent meg.

A folyó elnevezését próbálták már a kelták, a szkíták, a szlávok és a trákok nyelvéből levezetni. Mind ez idáig – úgy tűnik – sikertelenül. Olyan szófejtés, mely a hosszabb – az (alighanem trák) eredetihez közelebb álló – névalakot is hihetően megmagyarázná, egyelőre nem született. A kérdéssel részletesebben Szádeczky-Kardoss Samu tanulmányai foglalkoznak.

Maga Szádeczky-Kardoss „szkíta”, azaz iráni eredetűnek tekinti a Tisza nevét. (A szkíta népeket általában iráni származásúnak, iráni nyelvűnek tartják a tudomány képviselői. Részletesebben: Szkíta nyelv.) Szádeczky-Kardoss úgy véli, a Tisza nevének gyökere egy óiráni „tak” (fut, folyik) szóhoz hasonló szkíta kifejezés lehetett. Ez többszörös átalakuláson ment keresztül, míg mai formáját felvette.[1][2]

szőke jelző a Tisza vizének színére utal. A szőkés szín pedig a folyó vízében lebegő homoknak és iszapnak köszönhető.

A Tisza szabályozása[szerkesztés]

Thiz river.jpg
 
 
A Tisza Óbecsénél
 
A szabályozás után kialakult ártéri erdő, a 184-es folyamkilométernél, Szeged-Algyő magasságában

A Tisza hossza valamikor 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások.

Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846augusztus 27-én vette kezdetét. A szabadságharc után jelentősen csökkentett költségvetéssel és számos kompromisszummal valósult meg a szabályozás, amelyet Pietro Paleocapa (a Pó folyót is szabályozó mérnök) irányított. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz ma 780 km. A szabályozás nem volt minden tekintetben kielégítő, amire leginkább az 1879-es szegedi katasztrófa figyelmeztetett; a vízgyűjtő terület vízháztartása szintén romlott.[3]

A magyar országgyűlés 1884-ben elfogadta a Tiszáról szóló törvényt, amely összefoglalta a folyó szabályozásával összefüggő teendőket 18791884 közötti periódusban. A törvény kimondta, hogy a Tisza és vízgyűjtő területe a szabályozás és az ármentesítés tekintetében egységet képez. 1894-ben a parlament elfogadta Kvassay Jenő tiszai korrekciós programját, mely alapján tíz évig folynak a munkák. 1908-ban az országgyűlés elfogadta a Tisza újabb, immár húsz évre szóló fejlesztési programját. Az 1937-es XX. törvénycikk célja: a folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeinek korrekciója.

A folyó szabályozását megtervező Vásárhelyi Pált (1795–1846) megörökítő szobor az ország első mérnökszobra (1905Mátrai Lajos, ifj.Szegeden látható. A talapzaton emléktábla mutatja az addigi legnagyobb vízállást, amely 961 cm volt 1970június 2-án. Ez 154 cm-rel több, mint a várost romba döntő 1879-es árvíznél volt. (Ezt 2006. április 21-én sikerült "felülmúlnia" a folyónak: 1009 cm-es vízállást mértek a Belvárosi híd lábánál lévő vízmércén.)

Földrajz[szerkesztés]

A Tisza magyarországi szakasza 597 km hosszú.

Források[szerkesztés]

 
A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyása Rahó fölött

A Tisza két forrásból ered. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza egymástól légvonalban 53 km-re található. A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is.[5] A Fehér-Tisza forrását a szegedi székhelyű GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület [6] tagjai több évig kutatták, s 2000-ben felfedezték annak pontos helyét. A forrás környékét megtisztították és táblával látták el.[7]

Ez a folyószakasz Rahótól kb. 1,5 km-re egyesül a Fekete-Tiszával.

Folyása[szerkesztés]

 
A kiskörei duzzasztómű

A hegyvidéki jellegű Felső-Tisza a Szamos torkolatáig tart. A Közép-Tisza szakasz határait a Szamos, illetve a Maros torkolata adja, s a Maros beömlésétől a Dunáig terjed az Alsó-Tisza.

A Tisza magyarországi szakaszát is három – az előbbivel azonos névvel illetett – részre tagolják. A Felső-Tisza az országhatár és Tokaj, a Közép-Tisza Tokaj és Tiszaug, az Alsó-Tisza megnevezés pedig, a Tiszaug és a déli országhatár közötti szakaszra vonatkozik.

Tisza a Bereg-Szatmári-síkságon lépi át az országhatárt, s medrét heves árvizeivel töltögeti, bár közben kanyarog is. Azt mondhatjuk, kanyarogva feltöltő jellegű. A folyó a hasonlóan kanyarogva feltöltő Szamosbetorkollásától a Tokajig terjedő szakaszon – mesterségesen megrövidített medrében – jelentős esésnövekedést nyert: itt már kanyarogva bevágódó jelleggel, élénkebben erodálja partjait. A kanyarulatképződés üteme e szakaszon eléri a Dunáét. A kis esésű Bodrog felvétele után a Tisza ismét módosítja szakaszjellegét, újra a feltöltő jellegű lesz egészen Kisköréig. Bár a szabályozásokkal hossza e szakaszon is jelentősen csökkent, esése pedig növekedett, a Sajó-Hernád által szállított durvább hordalékot csak fokozatosan tudja feldolgozni. A kiskörei duzzasztómű eséstörő hatása tovább fokozza feltöltő tevékenységét.

Kiskörétől lefelé Szegedig a Tisza újra kanyarogva bevágódó jellegű. Ez azért van, mert noha e szakaszon esése a jelentős rövidítések ellenére sem növekedett számottevően, egészen a Maros torkolatáig nem kap érdemi hordalék-utánpótlást. (A saját energiájával a mederből kitermelt anyag többnyire finomszemcsés, amelyet még a lassú folyású víz is könnyen magával visz.) Így medre itt fokozatosan kimélyül, és kisvízszintje is csökken (például Csongrádnál több mint 330 cm-rel).

Középvízi mederszélessége 191–236 m között változik. Árvízi víztükre Szegednél mindössze 350 m széles, Tiszadorogmánál viszont eléri a 6,7 km-t.

Torkolat[szerkesztés]

A fájlhoz képjegyzet tartozik
 
A Tisza torkolata Titelnél

A Tisza torkolata Szerbiában van Titel közelében, itt vízhozama már megközelíti a Dunáét. Ennek alapján akár a Dráva nélküli Duna lehetne a Tisza mellékfolyója.

Keletkezésekor, a miocén elején a Tisza torkolata 117 km-rel lejjebb volt, mai helyére a természetes mederváltozások miatt került, s emiatt a folyó öt nagy mellékfolyót veszített.

Mellékfolyók[szerkesztés]

 
A Tisza és a Bodrog Tokajnál

A Tisza 962 km-es hosszán számos mellékfolyó vizével gazdagodik. Ezek közül a legnagyobb mellékfolyói, azok torkolatának országa szerint:

Ukrajna TaracTalaborNagy-ágBorzsa
Románia VisóIza
Szlovákia -
Magyarország Sajó, Bodrog, TúrSzamosKrasznaLónyai-főcsatornaKeleti-főcsatornaZagyvaKörösökMaros
Szerbia Béga

A Tisza-tó[szerkesztés]

 
A „szőke” Tisza Tiszapüspökinél

Az 1975-ben átadott Kiskörei-víztározó (Kisköre honlapja) nemcsak a vízszint szabályozására szolgál, hanem az aszályos időben igényelt vízpótlást is szolgáltatja. Ezen túl a keletkezett Tisza-tó egyike lett hazánk legnépszerűbb turista-célpontjainak, mivel a hasonló jellegű Balatonnál lényegesen olcsóbb és a zsúfoltság is kisebb. Hossza 27 km, területe 127 km², átlagos vízmélysége 1,3 m, legmélyebb pontja 17 m. Mintegy 43 km²-nyi sziget is található a tóban.

 
A Tisza-tó látképe
 
Kiskörei vízlépcső

Az Alföld északi részén,[1] Heves megye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-ZemplénHeves megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekszik.

Területe 127 km², melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák.[1] Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. 43 km²-nyi sziget található benne.

Történelem[szerkesztés]

1973-ban építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása végett. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be.

A tónak mára kialakult az ökológiája, madárrezervátum is működik benne. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO Világörökség része.[1]

Turizmus[szerkesztés]

A tó feltöltése után magyar turisták kezdték látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. A tó környékén megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A part mentén hat szabadstrandTiszafüreden pedig termálfürdők kínálnak fürdési lehetőséget. Abádszalók környékén a vízi sportok széles skálája gyakorolható, beleértve motoros vízi sportokat is. A horgászat a szabályok betartása mellett engedélyezett.[1]

A Tisza-tó vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A Tisza-tavi madárrezervátum védett terület, csak vezetővel látogatható.[1]

2012-ben nyílt meg Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum, mely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. A látogatóközpont 2600 m²-es főépülete többek között kiállításoknak, rendezvényeknek ad otthont, de kilátó is található itt. A 735 000 liter össztérfogatú akváriumrendszer a legnagyobb édesvízű akvárium Európában. A főépületet 7 hektáros szabadidőpark veszi körül állatbemutatókkal és játszóterekkel; skanzenje a 19. századi életmódot mutatja be. Az ökocentrum kikötőjéből vízitúrák és kishajós kirándulások indulnak.[2]

 
Csónakkikötő a Tisza-tavon

Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ugrás ehhez:a b c d e f g Általános tudnivalók (magyar nyelven). Tisza-tavi Ökocentrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  2. Ugrás fel Bemutatkozás (magyar nyelven). Tisza-tavi Ökocentrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

 

 


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 1
Heti: 4
Havi: 4
Össz.: 1 330

Látogatottság növelés
Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Ide írhatod a honlap főcímét, ami legfeljebb 75 karakter lehet! - © 2008 - 2024 - tisza-hu.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »